Blog Széchenyi módra

Vissza

Tisza Szabályozása

Életművem kiterjedésének alapját a mai napon lefektettem. Megkezdődött a Tisza nagyszabású szabályozása.

Amidőn a Tiszavölgyi Társulatot megalakítottuk már világosan állt előttünk a cél: megvalósítani a Tisza szabályozását! Miért óhajtottuk annyira a munkálatokat? A napnál világosabb lesz mindenki számára az alábbi három pont átgondolása után:

Először: fejlődhet a folyami közlekedés. Nagy szükség van erre, hiszen rossz állapotú, az év nagy részében járhatatlan útjaink kereskedelmünk fejlődését akadályoztatják.

Másodszor: elkerülhetjük, hogy a folyó, medréből kilépve, árvízzel rombolja a folyó menti térséget. Ne ismétlődjenek meg az 1844/45-ös nagy árvíz pusztításai!

Harmadszor: növelhetjük a szántóföldek területét. Nő a mezőgazdasági haszon, azaz nő a Tisza mentén élők jóléte.

Az elkészült tervekről a legnagyobb csodálattal szólhatok. E boldog órán, hadd emlékezzem most egy gyászos eseményre.  A szabályozás terveinek készítője, Vásárhelyi Pál mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, ez a nagyszerű ember, néhány hónapja, április 8-án elhunyt. Áldassék emléke!

A mai napon, én ejthettem az első kapavágást Tiszadobon, ünnepélyes keretek között.

A lápok és mocsarak kiszorítása miatt vajon hányan fogják áldani vagy átkozni nevemet?

Vajon új idők népei emlékezni fognak reám?

Gróf  Széchenyi István
1846. augusztus 27. 18:05

Kommentek(1):

Gróf Andrássy György

Barátom! Törekvéseid támogatójaként gratulálok a legújabb sikerhez! Hosszú út kezdetén járunk a Tisza szabályozásának elindításával, de, ha annyi hazafias lelkesedés és támogatás segít minket, mint a Pestet és Budát összekötő híd építése során, a siker nem maradhat el.
1846.augusztus 27. 20:17



Alapkőletétel 

Csodás ünnepség volt a mai, azzal a csodás pillanattal, amikor József nádor elhelyezte az első követ a Duna talapzatában. Képzeletemben már áll is a Lánchíd, mely összeköti nemcsak Pestet és Budát, de az ország két felét is. Pedig mily’ hosszú lesz még az út a teljes sikerig. De hát eddig is milyen sokat fáradoztunk érte. A fontos események nemcsak a jövő tervezésére indítanak, de visszapillantásra is. Megosztom hát olvasóimmal a mai naphoz vezető út fontos állomásait.

1832-ben alakult a Budapesti Hídegyesület, melyet József nádor is támogatott.

1832-ben és 1834-ben angliai utazásom során tanulmányoztam a szigetországi példákat, s gondos mérlegelés után William Tierney Clark angol mérnököt bíztam meg a tervezéssel.

1836-ban elértük, hogy a híd ügye ne csupán a két város polgárságának, de az egész nemzetnek az ügye is legyen ( mellyel bevallom, nem minden polgár értett egyet) Az országgyűlés XXVI. törvénycikke  elrendelte a híd megépítését.

1837-ben megalakult a Lánchíd Részvénytársaság Sina György vezetésével. 1839.szeptember 21-én a pesti zárgát építésével megkezdődött a hídépítés.

 
Épül hát a híd! S mily szerencsés vagyok, hogy lakásom némely ablaka éppen a Dunára, s az építkezésre néz, így figyelemmel kísérhetem a munkát!

S ha vannak még oly honfitársaim, kik nem érzik át a híd fontosságát, azoknak felteszek most néhány kérdést. Ha ezeket megválaszolni nem restek, tán kétkedő véleményük is megváltozik.

Csak a két városnak vagy az egész országnak javát szolgálja-e a híd?

Megkönnyíti-e az ország jobb összekapcsolását, s az országgyűlésnek Pozsonyból való ide költöztetését?

Vonzza-e majd Pest és Buda összekapcsolása az új vállalkozásokat?

Segíti-e a két város összekapcsolása egy új nagyváros kialakulását, mely a nemzeti kultúra, művelődés és kereskedelem központja lehet?

Gróf  Széchenyi István
1842. augusztus 24. 9:14

Kommentek(2):


Adam Clark

Minden erőnket a munkára fordítjuk, a Gróf Úr figyelő-segítő pillantásaitól kísérve.

1842. augusztus 24. 13:58.


Kerényi Frigyes

„Nyakát a vén folyam békén lehajtja,
Mely oly sokáig délceg s büszke volt!
A honfiak nagyobbat ünnepelnek -
Az ész előtt egy nemzet meghajolt!”

1842. augusztus 24. 12:13


 

Egy karikatúráról

A minap egyik barátom készített egy karikatúrát, mely személyemet ábrázolja.

Egy másik barátom kérdé, nem bánt-e , hogy a képen, mint utcaseprő szerepelek. Megválaszolom e kérdést, s nemcsak neki, de minden kedves olvasómnak is.


Én e képet, Waldstein János gróf képét, magamra nézve igen hízelgőnek találom. A kép azt állítja ugyanis, hogy Pest poros, s ezt az állítást nem fogja cáfolni, ki lakhelyéül e várost választotta. Szélvihar esetén, ami nem ritkaság az Alföld felől nyitott városban, por lep el mindent . A másik, amit a kép állít, hogy én magam nekiállok, s megtisztítom ez átkozott portól városunkat. Bár megtehetném! De erre hatalmam nincs. Arra viszont van, hogy újra a közönség elé tárjam javaslataimat: telepítsünk ligeteket, fasorokat, építsünk kövezett utcákat, új tereket, s őrködjünk mindezek tisztaságán. Így lehet Pest-Buda azon város, mely méltán fővárosa egy gyarapodó, fejlődő országnak!

Köszönettel tartozom hát Waldstein barátomnak, ha engem a város tiszteletbeli utcaseprőjének nevez!


Gróf  Széchenyi István
1839. július 16.
15:32

Kommentek(2):


Gróf Waldstein János 

A hízelgés távol áll tőlem, a dicséret annál közelebb, mindazért, melyet az ország előmeneteléért teszel, drága Barátom

1839. július 16. 17:45


Heckenast Gusztáv 

Volt szerencsém olvasni Széchenyi gróf kéziratát a Buda-pesti por és sár címmel, mely kifejti a gondokat, s a javaslatokat, melyekkel Buda-Pest kiléphet a provinciális városok sorából. Ismét javaslom a grófnak e nagyszerű munka kiadását!

1839. július 16. 17:12


Al-Duna szabályzás 

József nádor ma az Al-Duna szabályozás királyi biztosává nevezett ki. Célom világos: biztosítani a hajózást a Duna alsó szakaszán, hogy a magyar gabonát a tengerig tudjuk szállítani.

Végighajóztam a problémás szakaszon útjaim meggyőztek nem csupán a munka szükségességéről, de annak nehézségeiről is.

 


Nem lehet néhány szikla kirobbantásával hajózhatóvá tenni a Vaskaput. Vásárhelyi Pál tervei egészen nagyszabásúak, de törökkel, románnal egyaránt bajlódnunk kell majd, hogy megvalósítsuk. Jóindulatukat meg tudom majd nyerni? Katonatiszti múltam remélem segítségemre lesz.

A munkát el kell kezdeni!
Gróf  Széchenyi István
1833. június 20.
11:47

Kommentek(0):



Megjelent a Hitel 

Két évnyi munka után végre megjelent a könyv! Egyszerre tölt el lelkes öröm, de ugyanakkor félelem is. Hogyan fogadják majd az olvasók? Megértik-e mindazt, amit kifejteni óhajtottam?

De miről is szól ez a könyv? Arról, hogy miért vagyunk, mi, magyar birtokosok szegényebbek, mint lehetnénk? Erre válaszolok, bemutatva mindazt, mi előre haladásunkat gátolja. Elsőként arról, hogy híján vagyunk a hitelnek, melyet ősi, de mára elavult törvényeink okoznak. Elsősorban az ősiség. S az oly elavult intézmény, mely a jobbágyot robotra kötelezi. Jól hangozhat az ingyenmunka, de aki gazdálkodik, tudja, hogy nem hatékony. S a sok más feudális kötöttség! Az ipart és kereskedelmet is szabaddá kell tenni. Fejleszteni kell az országot, de nemcsak modern gazdálkodásra, közlekedésre és hitelrendszerre van szükség ehhez, hanem kiművelt emberfőkre is.

A könyv talán felrázza birtokos társaimat, s a régi dicsőség emlegetése, s a kiváltságokhoz való ragaszkodása helyett a magyar nemesség az ország jövőjéért a reformok mellé áll. Könyvemet tán nemhiába fejeztem be ezekkel a szavakkal:

„Sokan azt gondolják: Magyarország- volt, én azt szeretem hinni: lesz!”


Gróf  Széchenyi István
1830. január 28.
10:30

Kommentek(4):


Báró Wesselényi Miklós

Háromszoros éljen barátomnak, a Grófnak!
Ott voltam veled harcaid kezdetén, s e könyv azoknak is felnyitá majd szemét, kik eddig tudatlanságból vagy restségből nem értették meg a változások  szükségességét.

1830. január 28. 14:21


Trattner -Károlyi Nyomda

A mű iránti érdeklődés már most rendkívüli. Újabb kiadásra is szükség lesz az igények kielégítéséhez.

1830. január 28.12:00


Kisnemes 42

Hallom, néhány helyen tűzre kívánják vetni e könyvet. Ha megtették- jól tették.
Az ilyesfajta irományok ássák alá ősi alkotmányunkat!

1830. január 28. 11:40


Deák Ferenc

A pontos érvelés és a kitűnő logika lenyűgözi az olvasót.
Közgazdasági mű a Hitel, de politikai hatásában is bízhatunk!

1830. január 28. 11:34



Társasági élet 

Ma  a Nemzeti Casino alakuló ülésén beszédemben egy olyan megkülönböztetettebb díszes összegyülekező hely létrejöttéről volt szó, ahol eszes, értelmes férfiak egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak vagy politikai újságokat és hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónapos írásokat olvassanak. Úgy érzem, nagy hatással voltam a megjelentekre, még ezen a napon 175-re emelkedett a tagok száma. Ha így folytatjuk, nem fogunk elférni a Vogel-féle házban.

Gróf  Széchenyi István
1827. június 10.
22:03

Kommentek(0):
 



Készítők