Rólam írták

Vissza

Polgártársam, lapozz bátran!


1836. február

Várva várt esküvő a Krisztinavárosban

Olvasóink időről időre értesülhettek egy csodás szerelem történetéről, mely egy évtized múltán teljesedhetett be. Örömmel adjuk hírül, hogy 1836. február 4-én, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplomban Széchenyi István feleségül vette a néhai Zichy Károly özvegyét, Seilern Crescence osztrák grófnőt. A kettejük között lángoló érzelem nyílt titoknak számított a bécsi és pesti társasági körökben. A korábban botrányairól is ismert grófot valósággal megszelídítette ez a szerelem, sőt komoly munkára is sarkallta. Nem kevesen állítják, hogy a méltán híres Hitel című mű ajánlása is a grófnőnek szólt. Az sem titok, hogy a grófnő magyarul is megtanult, hogy imádója munkáit elolvashassa. S most végre Isten színe előtt is egybe kötötték életüket. A meghitt esküvőn a gróf meggyszínű, drágakövekkel kivarrt díszmagyart, az ara gyöngyfűzős ruhát viselt, nyakában briliánskereszt függött.

1813. október

Kitüntetéssel ismerték el a legifjabb Széchenyi katonatiszti szolgálatait: a Szent Vladimir rendet nyerte el hősiességével a fiatal magyar tiszt!

A Napóleon hatalmát megtörő lipcsei csatában fontos szerepet játszott puszta jelenléte, hősiessége.1813.október 17-én önként jelentkezve kézbesítette Schwarzenberg értesítését, mely a Napóleon elleni együttes támadásról szólt. Az ellenségen át vágtatva lován juttatta el a porosz Bücher parancsnoknak és a svéd trónörökösnek, Bernadotte-nak. A népek csatája idején véghez vitt vitéz tetteiért I. Ferenc első lovasszázadossá léptette elő, és az orosz cár kitüntette a Szent Vladimir-rend IV. osztályával. A kitüntetett gróf Széchenyi István, figyelemre méltó szerénységgel, így nyilatkozott lapunknak: „Aki ezt a hivatást jól teljesíti azt szeretik, tisztelik és becsülik; aki ilyen dolgot végrehajt az elhalmozzák érdemrenddel és becsületszalaggal még a Vladimir-kereszttel is, mely most az én, rendkívül érdekes kis alakomat is ékesíti. Ez annyival érdekesebb előttem, mert tudtommal senkit sem bántottam, hanem többnyire védekező állásba helyeztem magamat, ha aztán valaki nagyon is közel jött hozzám, az ő baja volt, hogy reá koppintottam. ’’

1827. június

Hihetetlen tömeg Pest város új társasági eseményén- óriási siker volt az első lóverseny!

Tizenötezer néző volt kíváncsi az első hazai lófuttatásra. Milyen festői látványt nyújtott az Üllői és Soroksári út közötti futtató pálya: a tribünök, az izgatott nézők, az ország minden részéről érkezett lovak és lovasok, akik között bő gatyás parasztlegények és angol zsokék egyaránt voltak ! Megjelent természetesen a verseny , s egyben a hazai lótenyésztés legfőbb szorgalmazója gróf Széchenyi István is, aki nem csupán a verseny sikerének , de istállója győzelmének is örvendezhetett. Az első pályadíjat Széchenyi nagycenki tenyészete által gondozott ló nyerte, Wesselényi Miklós báró Al-Borak nevű kancája. Csak remélhetjük, hogy nem ez a futam volt az utolsó Pesten. A lakosság lelkesedése leírhatatlan, s a Kurír információi szerint Széchenyi gróf már dolgozik könyvén, mely a lótenyésztésről szóló szakkönyv lesz majd. Íme egy újabb angol szokás, melynek meghonosodása nemzetünket előreviheti!

1843. szeptember

Angolosan vagy magyarosan?

A Regélő olvasói gyakran találkozhattak már Széchenyi gróf azon igyekezetének ecsetelésével, mellyel a nagycenki reformer, a hazánknál jóval fejlettebb, angliai viszonyokat igyekszik honunkban is elterjeszteni. Ez igaz az öltözködésre is. Jellegzetes angolos öltözetei híresek Pesten és Pozsonyban egyaránt. A gróf példaképei az öltözködés terén Brummel és Byron , hiszen Széchenyi István Brummel eleganciáját és Byron romantikus megjelenését egyaránt követi.De nem feledkezik meg a gróf a magyar hagyományokról sem! A napóleoni háborúk után megújult a magyaros viselet is, sikerült a napi divathoz igazítani a régi magyar motívumokat. Olyannyira, hogy a leghíresebb párizsi divatlapok is lelkesen írnak a magyaros zsinórozásról. A Regélő e számában a Széchenyi házaspár magyar díszruháját ajánlja a nyájas olvasók figyelmébe! Crescencia tollas kalapot, fűzött derekat, fodros szoknyát és bársony mentét visel, a ruha jellegzetesen neobarokk divatú. A grófon vállgallérszerű mente, combközépig érő domború mellű atilla, hosszú, szűk magyar nadrág és bokacipő.

1835. szeptember

„Éljen a gróf, éljen az új hajó”

1835. szeptember 23-án próbaútnak indult a Zrínyi gőzhajó. Ez a Duna Gőzhajózási Társaság ötödik gőzöse a Franz I., a Duna, Mária Dorothea és a Pannónia után. Különös pillanata volt a próbaútnak, amikor az új hajó a Pannónia gőzössel találkozott. A 150 pozsonyi utas lelkesen integetett, amikor hajójuk mellett, mint egy óriás a gyermek mellett, elsiklott a Zrínyi gőzös. A lelkes ünneplők hangját a díszlövések sem tudták elnyomni:„Éljen a gróf, éljen az új hajó!” – így kiáltoztak . A gróf, természetesen Széchenyi István gróf, aki már lapunk hasábjain is írt cikksorozatot a témáról. Kifejtette, milyen üdvös gazdasági hatása lehet a hajók számának megnövelésének, s megnyugtatta azokat a kétkedőket is, akik a folyó menti települések fuvarosainak és kocsmárosainak bevételeit féltették. A szeptemberi esemény ismét Széchenyi István grófot igazolta!

Készítők